Párizsi Békeszerződés-szegés

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
PÁRIZSI BÉKESZERZŐDÉS KÉPVISELETVEZETŐIHEZ
ANTIFASISZTA ÉS DEVIZAHITELES FELHÍVÁS

Címzett:
Őexcellenciája
David Kostelancik
Egyesült Államok
Ideiglenes Ügyvivője Magyarországon
email: PublicAffairsBudapest@state.gov
útján

Címzett:
Őexcellenciája
Szergejev Vlagyimir Nyikolájevics
Oroszországi Föderáció
Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete Magyarországon
email: hungary@mid.ru
útján

Címzett:
Őexcellenciája
Iain Lindsay OBE
Nagy-Brittania és Észak-Írország Egyesült Királyság
Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete Magyarországon
email: consular.budapest@fco.gov.uk
útján

Másolat:
Őexcellenciája
Dr. Orbán Viktor, Magyarország Miniszterelnöke
email: miniszterelnok@me.gov.hu
Őexcellenciája
Dr. Kövér László, Magyarország Országgyűlésének Elnöke
email: kover.laszlo@parlament.hu
Őexcellenciája
Dr. Darák Péter, a Kúria Elnöke
email: Elnok@kuria.birosag.hu

Tisztelt Képviseletvezetők,

Magyar Köztársaság, valamint a Szövetséges és Társult Hatalmak között Párizsban, 1947. február 10. napján került megkötésre a II. világháborút lezáró békeszerződés, amely jelenleg is hatályos 1947. évi XVIII. törvénnyel került becikkelyezésre a magyar jogrendszerbe. A békeszerződés politikai elvei a Potsdami Konferencia DDD (demokratizálás, decentralizálás, demilitarizálás) elvein nyugszanak. A békeszerződés ma is köti Magyarországot, azonban és miközben Magyarország deklarálja a békeszerződés II. rész lentebb felhívott 2. cikkében kötelező emberi jogokat és alapvető szabadságokat, ezzel ellentétben mintegy 1.000.000 magyar állampolgár devizaügyében ezen állampolgárok javait (lakóingatlanát) és pénzügyi érdekeit (uzsorás tartozás) – közte magyarokat, zsidókat, romákat és más nemzetiségeket egyaránt érintő – megkülönböztető honosított “nürnbergi törvénykezés” (devizahiteles törvények) és azon alapuló hasonlóan diszkriminatív szégyenteljes “bírósági utasításos doktrína” (6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 2/2016 PJE) sújtja.

Békeszerződés
II. rész
2. cikk
1. Magyarország minden szükséges intézkedést megtesz aziránt; hogy a magyar fennhatóság alá tartozó minden személynek biztosítsa faji, nemi, nyelvi vagy vallási különbség nélkül az emberi jogok és az alapvető szabadságok élvezetét, ideértve a véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a vallásgyakorlat, a politikai véleménynyilvánítás és a nyilvános gyülekezés szabadságát.
2. Magyarország továbbá kötelezi magát arra, hogy a Magyarországon életben levő jogszabályok sem tartalmukban, sem alkalmazásuk során a magyar állampolgárságú személyek között azoknak faja; neme, nyelve vagy vallása alapján nem fognak különbséget tenni, sem semmiféle megkülönböztetést maguk után vonni, akár az érdekelteknek személye, javai, üzleti tevékenysége, foglalkozásbeli vagy pénzügyi érdekei, személyállapota, politikai vagy polgári jogai tekintetében, akár pedig bármely egyéb tekintetben.

Devizahiteles “nürnbergi törvénykezés” a formális jogot használja a megkülönböztetésre, így legalitást kölcsönöz 1.000.00 magyar állampolgár javaitól történő megfosztására és pénzügyi érdekei félretételére.

Devizahiteles utasításos bírósági doktrína pedig a “nürnbergi törvénykezés” előkészítője és végrehajtója, amely a devizahiteles állampolgárokat megakadályozza abban is, hogy devizaügyüket független és pártatlan bíróságok a törvény előtti egyenlőség alapján tárgyalják. A doktrínán alapuló magyar bírósági gyakorlat odáig megy, hogy a független bíráknak bírósági team részére kell bemutatniuk az általuk elbírálandó keresetleveleket, illetőleg hírhedt regionális bírósági konferencia a bírákat tanítja az adósok jogfosztásában követendő bírósági technikákra.

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság a békeszerződés 2. cikke 1. pontjában biztosított véleménynyilvánítás, a sajtó és közzététel, a politikai véleménynyilvánítás jogai alapján ezúton kezdeményezi, hogy a békeszerződést aláíró Szövetséges és Társult Hatalmakat képviselő címzett képviseletvezetők az emberi jogokat és alapvető szabadságokat érintő békeszerződés-szegés ügyében folytassák le a 39-40. cikkekben foglalt eljárásukat és erről tájékoztassák a magyar közvéleményt és civil társaságunkat is. Álláspontunk szerint a magyar honosítású “nürnbergi törvénykezés” és az “utasításos bírósági doktrína” olyan fasisztoid természetűek, melyek a “potsdami elvekbe” és a békeszerződés politikai rendelkezéseibe ütköznek. Aki azt hiszi, hogy ezek a fasisztoid megnyilvánulások csupán részrehajlások a pénzügyi oligarchiák felé, az súlyosan téved. A fasizmust csírájában kell elfojtani, mert holnap rád telepszik és tőled veszi el a szabadságokat és javaidat, majd pedig az életedet. Magyarországon a politikai és jogi élet fasisztoid, antidemokratikus és centralizált, amit pénzügyi oligarchiák és multinacionális stratégiai megállapodások támogatnak, és ez így volt a II. világháború előtt is. A felismerések megint késnek, ezért az antifasizmus eszméje soha nem veszíthet aktuálisából, ezért ha úgy tetszik, ez egy antifasiszta kiáltvány a békeszerződés-szegés ügyében és a devizahitelesek védelmében.

Tisztelettel:

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
dr. Kriston István, a társaság képviselője
email: jogtanacsos@pr.hu