Kossuth Lajos üzenete

- kérem megosztani –
CIVILKORMÁNY – CIVIL NEMZETI ELLENÁLLÁS
CEGLÉDEN – ORSZÁGOS ZÁSZLÓBONTÁS
RENDEZVÉNY HELYÉT, IDEJÉT KÖZÖLNI FOGJUK

Szervező: Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
Képviseli: dr. Kriston István alapító, törvényes képviselő
Email: jogesigazsagmozgalom@gmail.com
Honlap: www.jogesigazsag.hu

KOSSUTH – CEGLÉD – TOBORZÓBESZÉD:
Cegléd, 1848. szeptember 24.
“Hozzád jövék el derék magyar nép,
elárult hazám reménye, vára, oszlopa”
s szavára itt e téren kapva szárnyra
zúgott fel, mint a vihar orgonája:
Kossuth Lajos azt üzente …
“az 1848. szeptember 24-én Cegléden elhangzott beszéd eredeti formájában nem maradt fent. Az alább olvasható szöveg egy rekonstruált változat, amely a 2002-ben, Kossuth születésének 200. évfordulóján készítettek az egyik ceglédi általános iskola diákjai.”
http://www.kossuthtoborzo.hu/?t=toborzobeszed

KOSSUTH LAJOS ÉLETE:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kossuth_Lajos

KOSSUTH A NÉPSZUVERENITÁSRÓL:
“Amely percben Magyarországon akadna ember, aki urává akarna lennie e nemzetnek, aki bármely hatalmat mástól, mint e nemzet képviselői testület kezéből akarna venni, azon emberre, uraim, vigyázzanak önök, az egész nép, és soha semmi esetben ne tűrjék, ne engedjék azt, hogy e nemzet felett más határozhasson valaki, mint e nemzet maga. ” – Debrecen, 1849. április 14. Kossuth beszéde a képviselőházban Magyarország függetlenségének kimondásáról”

KOSSUTH LAJOS – CEGLÉD – SZEMELVÉNYEK:
http://www.ckik.hu/kossuth2…/…/Html/Cegled/emlekhelyek2.html
http://www.ckik.hu/kossuth2…/…/Html/Cegled/emlekhelyek4.html
http://www.ckik.hu/kossuth2…/…/Html/Cegled/emlekhelyek5.html

KOSSUTH LAJOS HANGJA FONOGRÁF FELVÉTELEN:
https://www.youtube.com/watch?v=x_SBwVB83WU

KOSSUTH HANGFELVÉTELÉRŐL BŐVEBBEN:
http://mek.oszk.hu/kiallitas/kossuthhangja/html/nyito.htm

KOSSUTH SZÓNOKLATA AZ ARADI VÉRTANÚKRÓL [1890]:
A Kossuth-beszéd teljes szövege a kézirat alapján.
(Utolsó bekezdésben a hangfelvétel fennmaradt részlete)

“Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett.

Én hozzám a kitaszitott élő halotthoz ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártir halált haltanak, én hozzám elhozták a multak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungariának halgatag ajkairol zeng:

„Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar! tiszteld a kit tisztelet illet, de hive Hazádnak érted e magyar? Hazádnak légy. Ne csinálj magadnak faragott képet hogy azt imádjad, csak Hazád szabadságának Istenét imádd a mint imádták azok a kik mártír halált szenvedtenek hűségükért ahoz a mit haláluk után a jog ereje iránti hitben az önbizalomban megfogyatkozott nemzedék hite hagyottan elalkudott. Én hazád géniusza hirűl vittem megdicsőült szellemeknek, oh magyar hogy kegyelettel adózol emléküknek, válaszúl azt hozom neked tőlük, hogy ez jól vagyon, de tartsad eszedben, hogy a Kegyelet érzelmeinek virága meddő szóvirág volna, ha hűsége nem fejlődnék az iránt a miért ők földi életüket feláldozák. Az ő Istenük a magyar haza szabadságának Istene, annak oltárához várják a magyart.

E szózat zengését hallom én a messze távolban Hungaria szobrának ajkairol.
Hallják e ezt amott a közelben is mind azok, a kik a szivrázólag gyászos, felejthetetlenül gyászos October 6kán összegyülekeznek a magyar Golgotán hogy tanúságot tegyenek Isten és világ előtt a magyar nemzet Kegyelete felől a Haza szabadság harczának szent emlékei iránt?
Ha hallják e! Lehetetlen hogy ne hallanák; hiszen az a Szózat annak visszhangja, mely hangzik az ősök szent hagyományaibol, hangzik az utódok esengéséből mely számon kéri az élő nemzedéktől az elidegenithetetlen örökséget, hangzik az emlékezesek lüktetéséből, mely az éj csendjében haza jár a meghajlott derekak háló kamarájába, mint a lelkiismeret szava a bűn lakába; hangzik a bölcsőkböl hangzik a sirokból, hangzik minden fűszál rezgéséből, melyet a magyar hazának honfivér özönével termékenyitett földje táplál.

Hát hogy ne hallanák azt a velőkig ható szózatot; de ha hallják meg is hallgatják e? elviszik e magukkal e szózat ihletét a közélet küzdelmeinek pálya homokára? elviszik e házi tüzhelyeikhez hogy az ihlet csillaga világitson előttük a gyermekeik előtt mint az evangéliom mythikus csillaga világitott a bölcsek előtt kik az idvezitőt keresék?

A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, ‘s a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; ‘s buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!

Turin September 20 1890.

Kossuth Lajos”

KRÚDY GYULA: KOSSUTH FIA
https://books.google.hu/books…

KOSSUTH TEMETÉSE ÉS FERENCZ JÓZSEF:
http://archivnet.hu/az-utolso-parbaj-ferenc-jozsef-es-kossu…

Kossuth-1 Kossuth-2 Kossuth-3 Kossuth-4 Kossuth-5 Kossuth-6 Kossuth-7 Kossuth-8 Kossuth-9 Kossuth-10 Kossuth-11