Kúria újabb mesterkedése

NYÍLT LEVÉL A KÚRIÁHOZ
KÚRIA ÚJABB MESTERKEDÉSE

Tisztelt Dr. Darák Péter Elnök Úr
Tisztelt Dr. Wellmann György Kollégiumvezető Úr!

Kúra fordulatot ígérve beharangozott friss sajtótájékoztatója itt olvasható: https://www.portfolio.hu/…/fordulat-a-devizahitelek-ugyeben…

Lehűtöm a devizaharcosok kedélyeit, mert ez megint a Kúria mesterkedése és szemfényvesztése annak ürügyén, hogy Konzultációs Testülete jövőre megvizsgálja a bankok árfolyamkockázati tájékoztatóit és az érvénytelenségi devizaperek ítélkezési gyakorlatát, mintha engedne az “árfolyamvitákra épített érvénytelenségi perekben”, azonban ez csak a látszat, mert ezek perbeli elszámolására kialakított bírói gyakorlat tragikusan fogyasztóellenes.

Kúria ugyanis a joggyakorlat elemző csoportja nyilvánosan közzétett összefoglalójában szereplő kisebbségi álláspont ellenére azt a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2015. november 9-10. tartott Országos Értekezlete alapján mégis főszabálynak tette meg és ennek megfelelően az árfolyamkockázat tisztességtelen feltétel érvénytelensége a szerződés teljes érvénytelenségét eredményezi és csak a hatályossá nyilvánítását lehet kérni, amelynek elszámolását úgy kell elvégezni (és itt jön a csavar), hogy a kirovó devizanem kiesik és a fogyasztó a devizanem helyébe lépő forint kirovó és folyósított forint tőkeösszeggel és annak igen magas kamatfeláras piaci forintkamattal növelt összegével tartozik. Tehát a fogyasztóra olyan jogkövetkezmény elszámolást hárítanak, hogy az általa felvenni nem akart igen magas forintkamattal számolják el az érvénytelen szerződését is, teszik ezt 2018-ban amikor a forintpiaci kamatok néhány százalékosak, tehát a pénzügyi intézmények az érvénytelenségi devizaperekben pervesztésük esetén is magas kamatfeláras forintpiaci kamattal számolt nyereségre tesznek szert. Kúria így játssza ki Magyarországon az uniós hatékony fogyasztóvédelmi normákat.

Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete 2015. november 9-10. emlékeztetője vág rendet abban, hogy a devizaperekben előterjeszthető érvénytelenségi keresetekhez és jogkövetkezményéhez milyen elszámolásokat rendelnek, amely itt olvasható: http://www.lb.hu/…/fi…/sajto/20151109-10_emlckot_kivonat.pdf

Az ítélkezési gyakorlat elszámolási követelménye íme:

[1]
Érvénytelenség oka a nem megfelelő árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatás, akkor az egész szerződés érvénytelen és a devizanem helyébe a forint kirovó pénznem kerül, ebben az esetben az érvénytelenség jogkövetkezménye a hatályossá nyilvánítás az ítélethozatalig, ennek pedig elszámolása az adós forintkölcsön folyósítás kamatfelárral növelt forintpiaci kamattal számolt tartozása (!)

[2]
Érvénytelenség oka más és teljes érvénytelenség, annak jogkövetkezménye a hatályossá nyilvánítás, itt a devizanem nem változik, itt tehát a devizaalapú kölcsönszámítást kell alkalmazni a felülvizsgált elszámolás adatai alapulvételével.

[3]
Részleges (kikötés) érvénytelenségénél a szerződés érvényes marad (sem érvényessé nyilvánítás, sem hatályossá nyilvánítás nem kérhető), hanem csak a tartozatlan szolgáltatás visszatérítése iránti marasztalási kereset terjeszthető elő, ezt kell kiszámolni úgy, hogy az érvénytelen rész alapján teljesítő adós túlfizetését kell kiszámolni és ennek marasztalását kell kérni.

Virágozzék a Kúria, a fogyasztóvédelem örökös bajnoka (…)

Üdvözlettel:

Dr. Kriston István
Civil jogvédő állampolgár
Petíciós Kártalanítási Közösségek alapítója
Devizaharc Országos Honlap alapítója