MAGYARORSZÁGI DIKTATÚRA MAGYARÁZATA P2 TÍPUSÚ SZABADKŐMŰVES PÁHOLYOK

OLASZORSZÁG P2 SZABADKŐMŰVES EX PÁHOLYA.

“Az Olaszország jobboldali újjászületéséért küzdő P2 szabadkőműves páholyba 1977 és 1978 során tömegesen kérték felvételüket politikusok, magas rangú katonatisztek, a hadsereg és a rendőrség titkosszolgálatainak vezetői. Licio Gelli, a páholy nagymestere (CIA titkos ügynöke – KI) nem véletlenül jelenthette ki 2006-ban a svájci televíziónak adott interjújában, hogy nagyon sok barátja volt, és lehetőségükben állott volna mindent blokkolni az államapparátus gépezetében. Virginio Rognoni kereszténydemokrata politikus, aki 1978 és 1983 között töltötte be a belügyminiszteri tisztséget egy interjúban ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: „Nekem teljes bizonyossággal úgy tűnik, hogy a P2 tervei homlokegyenest ellenkeztek Moro (meggyilkolt olasz jobboldali miniszterelnök – KI) politikai terveivel … De homlokegyenest ellenkeztek minden olyan politikai céllal, amelyet a demokratikus erők követtek autonóm részvételük révén. És éppen ezért, mert a P2 okkult (értsd. titkos, rejtett – KI) hatalom volt, képes volt kívülről befolyásolni erőszakkal az események – mert a korrupció és az intrika is az – az események alakulását … A Gelli vezette titkos páholy fő céljának tekintette az Olasz Köztársaság mindenkori kormányának teljes és totális ellenőrzését, a sajtó és az igazságszolgáltatás felügyeletét és a szakszervezetek fellépésének letörését. A szervezet tagjai között voltak parlamenti képviselők, csendőrtábornokok, hadseregtábornok, admirálisok, egyetemi tanárok, ügyészek, újságírók. A P2 ezen magas rangú olasz közéleti embereken kívül tagjai között tudhatta az akkor még kevéssé ismert nagyiparost Silvio Berlusconit, Maurizio Costanzo újságírót, Roberto Calvit és Michele Sindonát, valamint az utolsó olasz király fiát, Vittorio Emanuele di Savoiát.” [Wikipedia – P2]. …

“1981-re az olasz hatóságok leleplezték a P2 összeesküvését. Gelli otthonát átkutatva rábukkantak a szabadkőműves összeesküvők neveit tartalmazó listára. E listán három miniszter, negyven parlamenti képviselő, negyvenhárom tábornok, nyolc admirális, nemzetbiztonsági vezetők, négy nagyváros rendőrfőkapitánya, gyárosok, bankárok, ünnepelt szórakoztatóipari hírességek, huszonnégy újságíró, valamint diplomaták és közalkalmazottak százainak neve szerepelt. Találtak egy dokumentumot is „ feszültség stratégiája” címmel; gondosan kidolgozott terv volt arról, hogy hogyan lehet a baloldalnak tulajdonított terrorcselekmények sorozatával elérni, hogy az olaszok végül keménykezű és tekintélyelvű, akár fasiszta kormányzást követeljenek. A terv a „Gladio” operatív műveletből nőtte ki magát, melyet egy James Jesus Angleton nevű CIA-tisztségviselő talált ki a II. világháború után, hogy megakadályozza Olaszországban a kommunista hatalomátvételt. A Gladio-művelet módszerei közé tartozott a maffia és a vatikáni döntéshozók, illetve a CIA és a Máltai Lovagok közötti szövetség létrehozása. Sok kutató állítja, hogy a P2 Páholy mögött álló legfőbb erőt a szigorúan titkos Svájci Nagy Alpesi Szabadkőműves Páholy jelentette, melynek gyakorlatilag minden ember a tagja, aki valamit is számít a bankok országában. Harold Wilson, a korábbi brit miniszterelnök és Bilderberg-tag „zürichi gnómoknak” nevezte az Alpesi Páholy tagjait, és azt állította, hogy nagyobb hatalmuk van, mint bármely kormánynak. A P2 rovására írható számos terrorakció, kezdve a bolognai pályaudvar 1980-as felrobbantásával, melynek során nyolcvanöt ember vesztette életét; valószínűleg szintén hozzájuk fűződik a Pan Am 103-as járatának 1988 decemberi felrobbantása a skóciai Lockerbie fölött. A légitársaság biztosítójának szakemberei által írt, kevéssé ismert jelentés szerint a 103-as járat áldozatai között volt egy csoportnyi CIA-ügynök, akik Washingtonba tartottak, hogy beszámoljanak felfedezésükről, miszerint a CIA – a P2 tagjainak anyagi támogatásával – drogcsempészettel és fegyverkereskedelemmel foglalkozott a Közel-Keleten. Ezeket a törvénytelen akciókat, csakúgy, mint korábban az Irán-kontra ügyleteket, Washingtonból irányították, a jelentések szerint magasrangú hivatalnokok részvételével. Néhány CIA-ügynök hamarjában a baleset színhelyére érkezett, és állítólag fontos bizonyítékoknak kelt lába nekik köszönhetően. Az összeesküvésekkel foglalkozó Jonathan Vankin író olasz sajtóértesülésekről számolt be, melyek szerint a P2 Páholyt a panamai Amitalia vállalat támogatta anyagilag, és a George Bush által 1989-ben elrendelt panamai invázió részben arra szolgált, hogy megsemmisíthessék a bizonyítékokat, melyek alapján őt, a P2 Páholyt és a CIA-t kapcsolatba lehetett hozni a Pan Am 103-as járatának felrobbantásával. Vankin a fenti állítást „az összeesküvés-elméletek poklából felkeltett újabb démon” megjegyzéssel intézte el, ám ennek ellenére számos apró és érdekes bizonyítékkal szolgált az elmélet alátámasztására. Egyes P2-tagok későbbi olaszországi tárgyalásai során újra és újra felbukkant egy prominens amerikai ember neve, egy olyan emberé, aki szoros kapcsolatban állt az Egyesült Államok-beli titkos társaságokkal. Giulio Andreotti olasz miniszterelnök, aki Gelli közeli barátja volt, és maffiakapcsolatai miatt fogták perbe, tanúként Henry Kissingert nevezte meg. Mi több, a korábbi olasz miniszterelnök, Aldo Moro – akit a Vörös Brigádok nevű baloldali csoport rabolt el és gyilkolt meg 1978-ban – özvegye és egyik közeli üzlettársa is azt vallotta, hogy Kissinger annak idején megfenyegette Morót: ha nem állítja le stabilizációs intézkedéseit, „drágán megfizet érte”. A londoni Independent cikke szerint Moro halálát talán a CIA szervezte meg az olasz kormányzat P2-tagjain keresztül. Mások odáig merészkedtek, hogy azt állították: az egész P2-botrányt a rejtélyes és igen titkos Sioni Rendház vezényelte le. A P2 Páholy esete nagy botrányt kavart Európában, az amerikai sajtóban azonban még akkor is csekély visszhangot kapott, mikor magasrangú vatikáni tisztségviselők mellett Paul Marcinkus amerikai püspök és Kissinger is gyanúsnak bizonyult az ügyben. Michele Sindona és Roberto Calvi, a lázító P2 Páholy két prominens tagja számos megkérdőjelezhető üzlet lebonyolításában vett részt Marcinkus amerikai katolikus püspökkel, aki akkoriban a Vatikáni Bankot felügyelte. Sindonát később azzal vádolták, hogy pénzt mosott a szicíliai és az amerikai maffiának, Calvi pedig eközben a Vatikán pénzét banki és vállalati befektetésekre költötte a világ minden táján, beleértve a hírhedt washingtoni Watergate komplexumot is. Marcinkus és a Vatikáni Bank a Banco Ambrosiano főrészvényesei lettek, mely bank Sindona partnerének, Calvinak a tulajdonában állt (őt vatikáni összeköttetései miatt „Isten bankáraként” emlegették). 1982 derekán, mikor a maffia-szabadkőművesek-fasiszták-Vatikán-együttműködésre egyre inkább fény derült, a már elítélt Calvi Londonba szökött, ahol később a Blackfriars híd szerelőjáratán találták meg felakasztva, és olyan körülmények között, melyek a szabadkőművesek keze nyomára utaltak. Éppen néhány órával korábban esett ki (ha ugyan nem kilökték) az Ambrosiano bank épületének negyedik emeleti ablakából Calvi titkára, Graziella Corrocher, aki történetesen a P2 Páholy könyvelője is volt. 1986-ban Sindonát és egy bűntársát elítélték Giorgio Ambrosoli meggyilkolásának megrendeléséért. A hagyatéki ügyintéző Ambrosolit 1979-ben agyonlőtték, miután Sindona otthonában dolgozva annak iratai között bűncselekményre utaló bizonyítékokat talált. Csupán két nappal azután, hogy Sindonát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, holtan találták cellájában – ciánmérgezés végzett vele. Bár még mindig vitatott, hogy halála öngyilkosság vagy gyilkosság következménye volt-e, az bizonyos, hogy előtte nem sokkal azt mondta: „Félnek, hogy valami olyan kényes információval szolgálok, amit nem akarnak szétkürtölni”. Marcinkus, miután biztosították afelől, hogy az olasz hatóságok nem fognak eljárást indítani ellene, kegyvesztetten hagyta el a Vatikánt és hazatért az Egyesült Államokba, ahol gyakorlatilag teljesen visszavonult a közélettől. A sors fintora, hogy éppen a Banco Ambrosiano névrokona, milánói Szent Ambrus ítélte el a negyedik században a kölcsönöket terhelő kamatot, mondván, hogy az „természetellenes”. „Frank Hogan New York-i államügyész, aki [a P2-ügy] miatt már számos helyi maffiózó ellen vádat emelt, megpróbálta elérni Marcinkus kiadatását és bíróság elé állítását, de a Fehér Ház közbenjárására próbálkozása kudarcba fulladt” – írta Wilson. Gelli, aki ellen Olaszországban több vádemelés történt, még mindig szabadlábon van és bujkál. Ezek a szabadkőművesek „olyan csalásokért felelősek, melyek Amerika és Olaszország történetének legnagyobb bankcsődjeit idézték elő” – írta Vankin és Whalen, ám ennek a több milliárd dolláros katasztrófának szinte semmi sajtóvisszhangja nem volt Amerikában. Az összeesküvésekkel foglalkozó brit író, Icke sok más szerző félelmeinek adott hangot, mikor így írt: „Határozottan hiszem, hogy valami hasonló megy végbe az Egyesült Királyságban és sok más országban [talán az USA-ban is?], ami a P2 módszereit és céljait tükrözi” [https://rejtelyekszigete.com/szabadkomuves-osszeeskuvesek-2…]

MAGYARORSZÁG P2 SZABADKŐMŰVES PÁHOLYA (?)

A Magyarország jobboldali újjászületését kitűző magyar kormányzópárt mögött álló feltételezett háttérhatalom (magyar szabadkőműves páholy) és az olasz P2 páholy története között – ha kitartóan keressük – számos összefüggést lehet felfedezni. Egy ilyen magyar feltételezett háttérhatalom csak úgy működhet, ha a magyar államgépezetben is politikusok, magas rangú katonatisztek, a hadsereg és a rendőrség titkosszolgálatainak számos tagja vesz részt. A magyar háttérhatalomnak is a sajátossága, hogy homlokegyenest ellenkezik minden olyan politikai céllal, amelyet a magyar demokratikus erők (parlamenti és parlamenten kívüli ellenzék, civil szervezetek) követelnek autonóm részvételük biztosítása végett. A jelenlegi magyar háttérhatalom is főként a korrupció és a média intrika révén képes a kormányzás teljes és totális ellenőrzését, a sajtó és az igazságszolgáltatás felügyeletét és a szakszervezetek ellenőrzését véghez vinni. Orbán Viktor nagy barátja Silvio Berlusconi is a P2 páholy tagja volt. És nem utolsó sorban az amerikai CIA volt a P2 páholy létrehozója a korabeli olasz kommunista hatalomátvétel ellen, és nem nehéz felfedezni a magyar kormányzatnak a múlt kommunista jelképeit és szervezeteit alaptörvényi szinten is tiltó retorikáját sem. A dolog érdekessége azonban éppen az, amit szakírók a bolsevizmus és a szabadkőművesség kapcsolatáról feltártak. Nevezetesen ha a CIA a magyar háttérhatalom létrehozója, azt csak a posztkommunista oroszbarát állambiztonság tagjaiból tudta létrehozni, lévén más befolyásos páholytagság nem állhatott rendelkezésére. Előzményi története az lehet, hogy Drábik http://mek.niif.hu/06800/06897/html/0211.htm szerint “… Gorbacsovnál a kapcsolatfelvétel a szabadkőművességgel, valószínűleg olaszországi nyaralása során (nem pedig Franciaországban) jött létre, ahol abban az időben célratörően és kezdeményezően tevékenykedtek a CIA ellenőrzése alatt álló szabadkőműves páholyok. Ezek a kommunizmus feltartóztatását tűzték ki célul (többek között az ismert “Propaganda-2″ páholy, melyet Licio Gelli CIA ügynök vezetett).” Azonban ma már nincs a szabadkőműves Gorbacsov, ezzel a szabadkőművesség Bilderberg-Csoportja (Soros) és a Trilaterális-Bizottsága (Rockefeller-család, Bush-család, H. Kissinger) elveszítette Jelcin alatt szerzett befolyását Oroszországban, így a feltételezett magyar háttérhatalom kicsúszott a CIA ellenőrzése alól, mert a magyar páholy Oroszország és Izrael felé fordult. Putyin a Pravoszláv Egyház tanításait követi és a Chábád Lubavics ortodox őshonos zsidó befolyásnak is enged. A magyar háttérhatalom is a Chábád Lubavici (Köves Slomo) irányzatát részesíti előnyben. Ez a Chábád Lubavics ortodox zsidó irányzat lehet a szabadkőműves kapocs a magyar és izraeli szabadkőművesek, valamint az egyebekben pravoszláv befolyás alatt működő oroszországi hatalom között. A Chábád Lubavicsról: “A 21. század elején a legjelentősebb politikai tettük Oroszország meghódítása volt. A Szovjetunió felbomlása után az oroszországi zsidó szervezetek a Jelcin-korszak zsidó oligarcháihoz, elsősorban Vlagyimir Guzinszkijhoz kötődtek. Amikor Putyin 2000-ben hatalomra került, leszámolt ezekkel az oligarchákkal, Guzniszkijt például lecsukták, majd emigrációra kényszerítették. Ekkor talált egymásra Putyin és a chábád. Az elnöknek jól jött a legitimáció egy baráti zsidó szervezettől, hogy elejét vegye azoknak a vádaknak, hogy antiszemita volna, mivel Guzinszkij mellett Hodorkovszkij és Berezovszkij, a két másik megbuktatott nagyhatalmú oligarcha is zsidó volt. A chábád pedig szívesen élt a lehetőséggel. Így lett Oroszország főrabbija Berl Lazar, aki egyben az oroszárszági chábád vezetője is. Berl Lazar olaszországi küldöttek leszármazottja, és rokona annak az Oberlander Báruch rabbinak, aki a rendszerváltáskor az első magyarországi küldött volt, és aki Köves Slomó karrierjét is egyengette. (Oberlander a felesége családján keresztül került rokonságba Berl Lazarral.)” A B’nai B’rith zsidó szabadkőműves világszervezetnek csak zsidó tagjai lehetnek, ezért a Chábád Lubavics ortodox zsidók összekötő szerepét vélelmezni lehet. A chabadok kalapot viselnek, miként Orbán is. A szakírók szerint a világuralmi játszmában a szabadkőművesség cionizmussal (zsidó nacionalizmussal) való összefonódása, valamint a globalizációban játszott szerepe erősödik. Visszatérve amivel kezdtem. A feltételezett magyar P2 típusú páholy a Nyugattól történő elszakadást, a nyugati demokratikus emberi jogi és szabadság mintától való elszakadást, és a Keletre-menetelést csak a kormányzás diktatúrájának bevezetésével, a demokrácia és az alapvető jogok korlátozásával fogja tudni áttörni. Igaza van tehát annak a facebook kommentelőnek, hogy a munkaidő túlóra körüli parlamenti cirkusz, a parlamenti őrség felsorakoztatása az ellenzéki képviselők megfélemlítésére túl nagy cirkusz ahhoz, hogy csak a túlóra rabszolgatörvényről lenne szó (egyebekben az ennél nagyobb kihatású deviza rabszolgatörvényről egyáltalán nincs szó), hanem itt – idézem “nagyobb disznóság készül”. Magyarország Keletre menetelése szabadkőműves érdek, és noha Putyin nyilván látja, hogy a nyugati szabadkőművesek nem mondtak le az orosz államnak Európai Orosz Köztársaság, Szibériai Köztársaság, Távol-keleti Köztársaság három részre történő feldarabolásának szabadkőműves céljáról, ezért Oroszország a konfliktus és harmónia mentén a nemzeti önvédelem (haderővel kitolni határaitól a konfliktust) és a gazdasági érdekek (török áramlaton földgáz-export és az iráni-szíriai kőolaj háború) mentén manőverezik. A magyar nép vagy eltávolítja a hatalomból ezt a háborús konfliktus felé menetelő és ehhez a totális diktatúra bevezetésétől vissza nem riadó kormányzópártot (magyar páholyát) vagy számolnunk kell a magyarság megsemmisülésével. Politikai megoldás a Magyar Semleges Köztársaság alkotmányos létrehozása lehetne, amely kiegyensúlyozott bilaterális kapcsolatokat ápolna EGT megállapodással – miként Svájc – az Európai Unióval, bilaterális kapcsolatokat az USA, Oroszország, Kína, Izrael államokkal, miközben semlegességének garantálására létre kellene hoznia svájci mintára egy hatszázezres önvédelmi haderőn nyugvó képességet is.

Dr. Kriston István
kandidátusi szakvizsgás politológus

Putyin-LazarOrszággyülési-őrség-felsorakozikSzabadkomuves-osszeeskuvesek02Szabadkőművesség-emblémaOkkultizmus-emblémája