Márta – 2015.09.19.

Még néhány eretnek gondolat a főtanácsnoki indítvánnyal kapcsolatosan.

Magyarországon számos érdekvédő szervezet foglalkozik a devizában nyilvántartottak képviseletével. Azt érzékelni lehet sajnos, hogy a szekértábor elv itt is működik, a kárvallottak maguk is külön álláspont mellett,vezetőiket védve azok véleménye mellet lándzsát törve állanak.

Én ezt azért nem értem, mert szerintem nincs is igazi ellentmondás közöttük, csak megközelítésbeli különbség.

I. Vannak, akik a LÁTHATÓ, KÖLCSÖNszerződést támadják. Mely szerintük érvénytelen. a Hpt és Ptk alapján. Az érvénytelenség megállapítása iránt indított perek nagy része ilyen. És szinte biztos nyerőre is állt addig, amíg a D1, D2 törvényeket el nem fogadták- visszamenőleges hatállyal. Ilyen volt a PITEE, dr. Lázár Dénes képviselte per is. A Kásler per is. Vannak akik ezen érvelés mentén tovább haladva már rámutatnak komoly tartalmi hiányosságra is. (Ha deviza alapú hitel, akkor hol a tőkekorrekció, nem létező szolgáltatásért miért jár ellenszolgáltatás..stb.pl. Járvás Éva)

II. Vannak olyan ügyvédek, akik ezen túlmenően arra a problémára amit Ön elkezdett feszegetni, annak feltárása nélkül, de ettől függetlenül is a felek közötti egyező akarat hiányára, a disszenzusra hivatkoznak, (dr. Csikász, dr. Marczingós?) ami szerint a szerződés létre sem jött mert a felek akarata nem ugyanarra irányult. Pl. a felek között már volt megállapodás, a hitelközvetítő és az adós megegyeztek a szerződési feltételek bizonyos körére, de a bank a szerződéskötés napján aktív és passzív megtévesztéssel stb. NEM AZT a szerződést íratta alá az ügyféllel, amire annak az akarata irányult. Ez szintén helytálló. Rengeteg adósnak fogalma sem volt arról, hogy a tőke nőhet.

III. És van az Ön álláspontja, ami viszont – szerintem- pontosan kipótolja a fent említett megközelítések közötti hézagot. Ugyanis pénzügyi és banküzemi szinten konkrétan be azonosítja azon ügyletet, ami miatt MEGERŐSÍTI ÉS ALÁTÁMASZTJA mindkét korábbi álláspontot. És itt laikusként felhívnám a figyelmet arra, hogy pont ez az a rész, ami szakjogászi, pénzügyi szakjogászi, bankjogászi, vagy egyébként banküzemi ismereteket igényel. A szerződés valós tartalmának feltárása, azonosítása és bizonyítása.

És itt bizonyítható az is konkrétan, hogy a Jääskinen főtanácsos hasra esett a saját cipőfűzőjében. Ugyanis, ha jól tudom, MAGYARORSZÁGON A SZERZŐDÉSEKET NEM AZ ELNEVEZÉSÜK, HANEM A TARTALMUK ALAPJÁN KELL ELBÍRÁLNI. :

http://www.lb.hu/hu/elvhat/3312000-szamu-gazdasagi-elvi-hatarozat

Tehát a főtanácsos arra készül, hogy az EUB- előtt a szerződések tartalmát ne lehessen beazonosítani, illetve annak megakadályozására törekszik. Bocsásson meg, de ez ügyben egyszerűen nem tudok elmenni a PITEE által korábban, 2 éve már jól érzékeltetett probléma analógiája megemlítése nélkül:

https://pitee.wordpress.com/2013/11/27/korrupt-dontesre-keszul-e-a-kuria-jogegysegi-tanacsa/
Az Ön álláspontját ugyanis több nemzetközi hírű szakember is alátámasztja: Róna Péter: “ez nem kölcsönszerződés”. Dr Járai Zsigmond:” ez egy szerencsejáték
http://www.civilkontroll.com/rona-petera-devizahitel-nem-kolcson-hanem-hibas-termek/

http://www.devizaados.hu/index.php/hirek/725-tenyfeltaras-oknyomozas-jarai-zsigmond-ex-mnb-elnok-20111103

És érdekes módon pl. maga dr Lázár Dénes is a PITEE től önt igazolja. Ő ugyanis később azt mondta, hogy ezek szerinte is befektetési szerződések, és csak azért az árfolyamrés ügyében indította a pert, mert EZ A LEGEGYSZERŰBB, A BÍRÓK SZÁMÁRA LEGÉRTHETŐBB PROBLÉMA, ÉS AZ ADÓSOK IS KÖNNYEN MEGÉRTIK, az eredeti szándék (érvénytelenség, semmisség) így lett volna elérhető a legkönnyebben. (És ezzel le is lehetett volna zárni a problémát az elsöprő többség számára elfogadható megoldással.)

http://atlatszo.hu/2014/07/08/ez-a-torveny-igazsagtalan-a-devizahitelesekkel-szemben-lazar-denes-pitee/

Vannak más ügyvédek (dr. Fülöp) akik azt is észre vették, hogy csúsztat finoman a Kúria az EB döntéssel kapcsolatban a Kásler ügyben egy két szó kihagyásával, ami azonban végül is eredendően változtatta meg az összes szerződésre vonatkozó döntések és jogkövetkezmény alkalmazását. Íme:

http://hitelsikerek.blog.hu/2014/07/03/nehany_renitens_gondolat_az_arfolyamressel_kapcsolatos_jogegysegi_dontesrol

IV. Itt megemlíteném pl a Nemtartozunk csoport, illetve a Bankcsapda civil szervezetet amely szintén a szerződés befektetés jellegét vallja, utóbbi ezen túlmenően a szerződésen kívül okozott károk és egyéb nagyon fontos tényre hívják fel a figyelmet, amelyre állítják, hogy bizonyítékuk is van. Jogellenes adatkezelés, adattovábbítás harmadik fél részére, illetve egy harmadik fél szerepe a szerződések mögött, mely segítéségével a bankok mögött álló biztosítók az bedőlés esetére teljesítenek-A BANKOKNAK. A kockázatkezelésről való tájékoztatás elmaradására hivatkoznak. (Film. Inside Job, a Bank, Ausztrál WESTPAC ügy, AIG…)

Szerintem itt még ezen civil szervezetek és az Ön álláspontja sincs ellentétben, sőt. :)

A 2/2014 PJE döntés a devizában csak nyilvántarthatóság kimondásával elismerte az atipikus, befektetési jelleg meglétét. Itt ugyanis a kockázatfeltáró nyilatkozat és tájékoztatás hiánya eredményezheti a szerződés részleges vagy teljes semmisségét.

Maga a D1 D2 a törvény pedig konkrétan bizonyítéka annak, hogy maga a jogalkotó, és a kormány is, sőt a bankok is befektetésnek tekintik a terméket. Ugyanis pont ők voltak azok, akik ezt a befektetési terméket 256HUF-on KOCKÁZATKEZELÉTÉK. A 38-as és az elszámolási törvény konkrétan erről szól.

Tehát a főtanácsos előtti eljárásban maguk ellen bizonyították, hogy NEM ÉRTIK a problémát!! Nem? Nem ismerik még azt sem amit ők iktattak törvénybe? Az még rátesz egy lapáttal, hogy az államper pont ezt kifogásolja. Az állam és a bank megegyezik az ADÓS KÁRÁRA arról, hogy a mindkettőjüknek legmegfelelőbb HUF árfolyamon kockázat kezelik a befektetést.

Még egy érdekes dolog jutott eszembe, bár bizonyítani nem tudom, de ez megint több szervezet igazát támasztaná alá – egyszerre.

A 9000/1946. (VII.28.) ME rendelet azt mondja ki, hogy közokiratba pénzösszeget forintértéken kell meghatározni, kivétel, ha idegen pénznemben kell fizetnie a kötelezettnek.

Amennyiben ez igaz, az felvetheti, hogy a bankoknak azért volt létfontosságú, hogy ezen kormányrendelet megsértésével CHF-ben legyen bejegyezve a jelzálogjog, mert ezzel a jogsértéssel JOGSZERŰEN tudták kezelni a kockázatokat a 1997.évi XXX tv. alapján.

§ (5)58 Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.

Tehát a bankok kezelték a kockázatot. Mert erre őket törvény is kötelezte. Csak éppen erről nekünk nem szóltak. De ehhez az is kellett, hogy a jelzálog CHF-ben legyen bejegezve, mi meg HUF-ban fizessünk. (?)
Vannak, akik a polgári jogon “túlmutató” tények elfogadásáért küzdenek…
V. Menyhért Péter, Kásler: számviteli szabályok megsértése bűncselekmény……a vonatkozó kormányrendelet szerint nem is lehetett vonatkozó közokiratokba CHF-et feltüntetni…..
http://kaslerarpad.hu/?p=9530

….és azok
VI. Akik szintén fórumot vezetnek és konkrét ügyeket vállalnak az adósok érdekében…pl. Barabás Gyula, Hitelszövetség.
Ezek az emberek, a jóhiszemű érdekvédők szerintem mindannyian segítettek rávilágítani a ketrecre aminek a létét sejtettük, de külön külön nem láthattuk volna meg. Én személy szerint minden érintett eredményét tisztelem és elismerem.

Összegzés:

A magyar érdekvédők és szakemberek lényegében összerakták a PUZZLE-t. Beazonosították ezt a terméket. Ez a “baj”. A főtanácsos EU szinten pont arra készül, amire a PITEE perben Szász Károly és Polt Péter tett….. A bankvilágnak és multinacionális cégeknek nem érdeke, hogy szélesebb közönség tudomást szerezzen arról, hogy működnek a határidős ügyletek és derivatívák. Mert ez egy know-how. Ezek kifosztási algoritmusok, melyek teljes feltárása rávilágítana arra a mechanizmusra, hogyan mozgat át a banki háttérhatalom felmérhetetlen összegeket ezen műveletekkel a kifosztott emberektől és államoktól a bennfentesekhez. Az egész világon. A pénzszivattyú lényege…

Az EU-nak ha érdemben tárgyalja ezt a kérdést, szintén ugyanarra a problémára kellene rávilágítania, és döntést hoznia, mint a PITEE perben a Kúriának. Bankcsőd vagy Államcsőd? (legalábbis ez utóbbival fenyegetőztek). Itt EU szinten ennek analógiájára a bankrendszer presztizse (ha-ha) és a szent tehén STABILITÁS megléte forog kockán, ezzel az integráció megtartása a lényeg. Nagyjából ugyanaz, mint amiért a görög népszavazás ellenére, a demokratikus döntés figyelmen kívül hagyásával a hitelezők a polgárok feje felett eldöntötték, hogy megy minden tovább ahogyan ők akarják. Ez már nyíltan monetáris fasizmus. Minden haszon a banké, minden kár az államé…adófizetőké, a miénk. Talán Róna Péter mondta: a hasznot privatizálják, a kárt államosítják.

Ez nem az én véleményem. Ha a szakemberek fent részletezett állításai igazak, akkor ezekből ez a tény egyenesen következik.

Ez rávilágít arra is, hogy mi eladósodottak kezdetektől fogva ellenérdekű felek voltunk a magyar állammal, “szerződő” bankjainkkal, MNB-vel Eu-val.. Erre pedig mit lehet már mondani?

De az biztos, hogy amennyiben még érvényes az a jogszabály, hogy a szerződéseket a tartalmuk szerint kell elbírálni, Jääskinen főtanácsos úr arra készül, hogy az EUB ne mondhassa azt ki, hogy ezek a szerződések befektetések. Holott a magyar jogalkotó, a bankmentő törvények ezt maguk is bizonyítják.

A labda igen magas. Ki tudja leütni??

Régen a közép amerikai indián társadalmakban (maják, aztékok) a “bennfentes” papok segítéségével pontosan tudták, mikor lesz napfogyatkozás. Akkor aztán összehívták a népet és a számukra legnagyobb lemondással járó áldozatokat, híreket ekkor, így fogadtatták el. Amikor hirtelen sötét lett, senki meg sem merte kérdőjelezni, hogy ez bizony isteni beavatkozás volt. Mindenki jól járt. A papok és az uralkodó osztály jót röhögött a háttérben, a nép meg nyögött, de megnyugodott, hogy ez volt az isteni akarat. Na, most képzeljük el, amit az egyik pap lemegy a piacra és a porba rajzolva egyszerűen és szépen elmagyarázza a matematikai és csillagászati összefüggéseket a népnek…

De ne menjünk olyan messzire. Önök, mint szakemberek most “eretnek”-nek lesznek nyilvánítva a “szent inkvizíció előtt”.
Világos.
Az üzenet is. Az EUB nem (sem) akar dönteni az ügyben.Nincs itt kérem semmi látnivaló, húzzon haza mindenki és a Magyarország nevű CHF előállító gyarmat ketrecei között tessék ezt szépen csendben, a többi állam figyelmét felhívó nagyobb sistergés és zaj nélkül elintézni ezt a kis kellemetlenséget. Magyar nyelven, hogy senki más ne értse. A bankokkal, vagy ahogy tudják. Egyénileg, de lehetőleg csak kisebb csoportokban. Ám derivatívákról, befektetésről határidős ügyletekről, fiktív adósságról, tartalékrátáról, kereskedelmi bankoknak biztosított pénzkibocsátási jogról hallani sem akarunk -ezen a szinten…aláírás (EUB és Héttérhat. co. ltd)

De hiába, ha a lóláb akkor is ott kalimpál, a szerződéseket a tartalmuk szerint kell elbírálni. És mi ennek a szerződésnek a tartalma? Azt pedig csak a banküzemi “főpapok” fehérneműje alá belátó szakemberek tudják továbbra is bizonyítani.

Üdvözlettel:

Márta