Kúria-felülvizsgálat

Címzett:
Kúria

Nemzeti Választási Bizottság útján
1054 Budapest, Alkotmány u. 3.
személyes benyújtás

Tisztelt Kúria!

 Kriston István (lakcíme: ………, személyi azonosító: ………, email: jogtanacsos@pr.hu) a Nemzeti Választási Bizottság (székhelye: 1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) ellen, annak a népszavazási kezdeményezésem tárgyában benyújtott és a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadásáról rendelkező 2015. október 14. kelt 136/2015. számú határozata bírósági felülvizsgálata iránt törvényes határidőn belül [2013. évi CCXXXVIII. tv. (a továbbiakban: Nsztv.) 29.§ (1)] jogszabálysértésre hivatkozással [2013. évi XXXVI. tv. (a továbbiakban: Ve.) 223.§ (3) a)] és a Ve. 224.§ (3) bekezdésében előírt törvényi tartalom szerint előterjesztem az alábbi ténybeli és jogi alapokon álló

bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet

[2013. évi CCXXXVIII. tv. 29.§ (1), 2013. évi XXXVI tv. 223-225.§§].

1.   Tényalap. Nemzeti Választási Bizottsághoz 2015. szeptember 17-én postai úton érkezett népszavazási kezdeményezésem tárgyában hitelesítésre benyújtottam az alábbi kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és csatoltam a törvényben előírt választópolgár támogató aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő íveket, továbbá mellékeltem az adatvédelmi hatóság 2015.08.26. kelt határozatát, melyben adatkezelésemet NAIH-88595/2015 nyilvántartási számon adatvédelmi nyilvántartásba vette. Nemzeti Választási Iroda elnöke a kérdést, annak előzetes formai és tartalmi vizsgálatát követően és mivel az megfelelt a jogszabályi követelményeknek a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban úgy is mint: NVB) elé terjesztette. NVB 2015. október 14. kelt 136/2015 számú – 7 igen és 3 nem szavazattal elfogadott – határozatával (a továbbiakban: határozat) az alábbi népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.

 Népszavazási kérdés:
„EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS FOGLALJA TÖRVÉNYBE AZT, HOGY A DEVIZAALAPÚ KÖLCSÖNSZERZŐDÉSEK DEVIZA FOLYÓSÍTÁSI ÁRFOLYAMÁNAK EMELKEDÉSÉBŐL EREDŐ DEVIZA ÁRFOLYAM-KÜLÖNBÖZET TERHÉT A HITELEZŐ PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK VISELJÉK”.

2.   Jogszabálysértés. Nemzeti Választási Bizottság a népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítésének megtagadását a népszavazási kérdésnek az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába és az 9.§ (1) bekezdésébe ütközésére alapította. Álláspontom szerint az NVB határozata az alábbi 2.1. és 2.2. pontokban kifejtett jogi indokolásom szerint jogszabálysértő.

2.1.   Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába ütközés hiánya. Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint „Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről”. NVB határozata az Alaptörvény felhívott rendelkezésébe ütközés megállapítására az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdés „Magyarország független, demokratikus jogállam” és az Alaptörvény M) cikk (2) bekezdés „Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait”, valamint az Alaptörvény II. cikke „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg” rendelkezéseket a devizaalapú hitelszerződések módosítása tárgyában és a Kormány kérdésére hozott 8/2014. (III.20.) AB határozatra alapította. NVB azonban az Alaptörvény ezen rendelkezéseit tévesen alkalmazta, amely jogszabálysértés megállapítására alkalmas. NVB álláspontja szerint az árfolyamkockázatot csak egyedi perekben lehet kiiktatni, törvény útján nem, mert ha világos és érthető volt az adós számára, akkor a szerződés nem érvénytelen, ezért nem állnak fenn a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei.

Nézetem szerint ha az árfolyamkockázat viselési feltétel világos és érthető volt az adós számára, akkor és kifejezetten akkor van helye a szerződés törvényi módosításának, mivel a szerződés változatlan – deviza árfolyam-különbözet terhével történő – fenntartása az adós fél (1) lényeges jogos érdekét sérti, a deviza árfolyam-különbözet (2) nem volt ésszerűen előrelátható és (3) túlmegy a normális változás kockázatán, valamint a (4) lényeges körülményváltozás társadalmi méretű, továbbá (5) szerződések nagy tömegét érinti, ezért fennállnak a bírósági szerződésmódosítás, ezzel a szerződés törvényi módosításának feltételei. Megjegyezni kívánom, hogy a 2009. évi CLXII. törvény 2015. február 1-től hatályos 21/A.§-ával kínálati termékben tartott deviza alapú hitelek adósait is – a Svájci Jegybank döntése nyomán – súlyos árfolyamkockázat/árfolyamveszteség érte, ezért is a devizaalapú kölcsön terméknek nemcsak a visszaszorítása, hanem kiszorítása/megszüntetése indokolt. NVB határozata a Kormány kérdésére adott 8/2014. (III.20.) AB határozattal (a továbbiakban: AB) ellentétes, mivel a szerződésmódosítás fenti körülmények fennállnak. Ehhez képest az NVB tévesen hivatkozik a 6/2013 PJE határozatra, mivel az olyan törvényalkotás [2014. évi XXXVIII. törvény] alapjául szolgált, melyet a népszavazási kérdés meg kíván változtatni. NVB különösen tévesen hivatkozik a 2/2014. PJE 1. pontjára is, amely a világos és érthető árfolyamkockázati feltételek esetén a szerződést érvényesnek tekinti és a semmisségét csak a nem világos és nem megfelelő árfolyam-kockázati tájékoztatás esetén engedi meg. Prof. Dr. Patyi András NVB elnök által jegyzett határozat jogdogmatikai tévedésben szenved. A népszavazási kérdés nem az árfolyamkockázat viselési feltétel érvénytelensége okán kíván törvénymódosítást, ilyen a népszavazási kérdésből nem következik. Nem a feltétel érvénytelensége, hanem a feltétel módosítása képezi a népszavazási kezdeményezés tárgyát. A deviza alapú szerződések AB határozattal értelmezett törvényi szerződésmódosítása a régi Ptk. 226.§ (2), új Ptk. 6:60.§ (2) és a bírósági szerződésmódosítás régi Ptk. 241.§, új Ptk. 6:192.§ alapjain áll, ehhez képest az NVB által felhívott tisztességtelen feltétel semmissége [régi Ptk. 209/A. (2), új Ptk. 6:103.§ (3)] rendszertani értelmezésében és jogkövetkezményeiben sem szerződésmódosítás. E tekintetben az NVB még logikai ellentmondásban is van, mivel érvénytelen szerződést/feltételt bírósági úton módosítani nem lehet, vagyis a 2/2014 PJE 1. pont alkalmazásában főszabály a világos és érthető, ezért érvényes szerződés/feltétel és csak kivételes (az adós általi bizonyítottsága esetén) az érvénytelen szerződés/feltétel. A szerződések árfolyamkockázat viselési feltételei érvényesek mindaddig, amíg részleges/teljes érvénytelenségét bíróság jogerősen meg nem állapította. A fentiekből tehát az következik, hogy a népszavazási kezdeményezés/kérdés a megkötött és érvényes deviza alapú kölcsönszerződések árfolyamkockázat viselési feltételét kívánja módosítani és nem azért mert érvénytelen lenne, hanem azért mert fennállnak a clausula rebus sic stantibus alkalmazásának az NVB határozat 3. oldalának harmadik tartalmi bekezdésében foglalt ténybeli és a fentiekben (1)-(5) számozással jelölt és az AB 8/2014. (III.20.) határozatában foglalt feltételei, ezért a népszavazási kérdéssel elérni kívánt jogalkotás nem ütközhet az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság elvére figyelemmel az M) cikk (2) bekezdésére, ezzel az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alá sem vonható. NVB határozata nagyon messziről indít és az Alaptörvény felhívott rendelkezéseinek téves alkalmazásával dönti el egy olyan kérdés hitelesítésének megtagadását, amelyben már több jogalkotás történt [2014. évi XXXVIII., 2014. évi XL., 2014. évi LXXVII., 2015. évi CXLV. törvények] és ezek közül éppen a 2014. évi LXXVII. törvény 10.§, 15.§ rendelkezett az adósokat terhelő tartozások előírt deviza árfolyamon történő forintosításáról, ezzel a deviza árfolyam-különbözet adósra történő telepítéséről. A népszavazási kérdés a folyósítási árfolyam és ezen törvényben foglalt árfolyam közötti tartozás hitelező általi viseléséről szól, ezért ha a tárgyban már lehetett alkotni olyan törvényt, amely a deviza árfolyam-különbözet terhét egyoldalúan az adósokra telepíti, úgy annak sem lehet alaptörvényi vagy jogszabályi akadálya, hogy az Országgyűlés az adósokra telepített teher viselését a hitelezőre áttelepítse, mivel ezen bírósági szerződésmódosításnak megfelelő törvényi szerződésmódosítás feltételei fennállnak. A népszavazás éppen ezen teher áttelepítését kívánja kikényszeríteni. Ha és amennyiben a Kormány törvényjavaslatára az Országgyűlés már hozhatott/hozott az árfolyamkockázat pénzügyi terhének viselésére egyoldalúan az adósokat terhelő, ezért az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába nem ütköző törvényt, úgy az árfolyamkockázat áttelepítésének népszavazással elérhető jogalkotása sem ütközhet az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába.

2.2.   Nsztv. 9.§ (1) bekezdésébe ütközés hiánya. NVB határozat másik indoka szerint a kérdés nem egyértelmű, mert belőle nem tűnik ki hogy a törvény után megkötendő, vagy a már megkötött avagy a megszűnt szerződésekre terjed ki, ezért az Nsztv. 9.§ (1) bekezdésébe ütközik. A hitelesítés megtagadásának ezen indoka a tényekből levont helytelen jogi következtetés miatt ezen jogszabály téves, ezért jogszabálysértő alkalmazásán alapul.

A devizaalapú kölcsönszerződés fogalma a jogrendszerben definiált: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés [1996. évi CXII. tv. 200/A.§ (1)., 2014. évi LXXVII. tv. 2.§ (1) c)., 2009. évi CLXII. tv. 21/A.§]. A törvényi szerződésmódosítás időbeli hatálya is definiált: “Jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen változtathatja meg” [régi Ptk. 226.§ (2)] és “Ha jogszabály a hatálybalépése előtt megkötött szerződések …” [új Ptk. 6:60.§ (2)], ezért a népszavazási kérdést – a különbségtétel nélküli tartalmára tekintettel – csak és úgy lehet értelmezni, hogy a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés módosítására kell érteni függetlenül attól, hogy mikor kötötték és fennáll-e vagy megszűnt. A törvényi definíciókra tekintettel a jogalkotói egyértelműség fennáll. Nevezetesen a kérdésből egyértelmű, hogy az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli és olyan  törvény jogalkotása, amely a hatályba lépése előtt megkötött valamennyi devizaalapú kölcsönszerződés folyósítási árfolyamának emelkedéséből eredő deviza árfolyam-különbözet terhének a hitelező pénzügyi intézmények általi viselését előírja. A választópolgári egyértelműség is fennáll, mivel az “Egyetért-e Ön azzal, hogy” a deviza alapú hitelek deviza árfolyam-különbözetét a pénzügyi intézmények viseljék olyan kérdés, amely grammatikai és tartalmi értelemben is leírja, hogy a választópolgár miről szavaz, miről dönt és láthatja a deviza árfolyam-különbözet terhének a hitelezőre történő telepítését, mint a kérdés lényegét, ezért a kérdést egyértelműnek kell tekinteni, amelyre a válasz is csak egyértelmű igen vagy nem eldöntésével adható, ezért megfelel a választópolgári egyértelműség szabályának arra is figyelemmel, hogy a fogyasztók számára kockázatos devizaalapú hiteleket a társadalom családjai tömegesen viselik, ezért családjaik és azok révén az egész társadalmat átszövő probléma okán ennek a tehernek a pénzügyi intézmények általi viselését előíró szabály megalkotása a választópolgár számára nemcsak egyértelmű, hanem tiszta, világos, és számára az életviszonyokból is következő, ezért megérthető kérdés. A támadott határozat indokolásában kifejtett további részletkérdések nem a népszavazási kérdésre tartoznak, hanem az Országgyűlésnek a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény szabályai alapján más törvényekkel való összhang megteremtése körébe tartozó feladata azzal, hogy a népszavazási kérdés a jogalkotás (törvény) főtárgyát dönti el, míg a részletkérdések meghozatalában az Országgyűlés a kérdés alapulvételével alakítja ki a szabályozási tartalmat (kérdés a részletszabályozás tartalma tekintetében is köti) és folytatja le a jogilag szabályozott jogalkotási eljárását.

3.   Felülvizsgálati kérelem [Nsztv. 30.§ (1)]. Kérem a t. Kúriát, hogy az 1. pontban írt ténybeli és a 2. pontban megjelölt sértett jogi alapok szerint az NVB támadott határozatát megváltoztatni és az 1. pontban írt népszavazási kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről rendelkező határozatot hozni szíveskedjen.

 4.   Eljárásjogi nyilatkozatok. Az 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) közigazgatási perekre vonatkozó szabályai megfelelő alkalmazásával [Ve. 228.§ (2) második mondata] a következő nyilatkozatot teszem. Kúria hatásköre és illetékessége a Ve. 229.§ (1) második mondatán alapul. Közigazgatási nemperes eljárás illetéke000Ft [1990. évi XCIII. tv. (a továbbiakban: Itv.) 37.§ (1), 43.§ (7)] és a választási bizottság határozatának felülvizsgálatára irányuló közigazgatási nemperes eljárásban tárgyi illetékfeljegyzési jog illet [Itv. 62.§ (1) s)]. Kötelező jogi képviselet folytán a saját ügyemben történő eljárási jogosultságom igazolására mellékelem a jogi szakvizsga bizonyítványom másolatát [Ve. 224.§ (5)], mely szerint úgy kell tekinteni, mintha jogi képviselővel járok el [Pp. 73/C.§ (3)].

Melléklet: jogi szakvizsga bizonyítvány másolata

Dunaharaszti, 2015. október 23.

(Kriston István)
sajátkezű aláírása

Előttünk, mint tanúk előtt:

Aláírás:…………………………………………..                       Aláírás:…………………………………………….
Név:                                                                                     Név:
Lakcím:                                                                               Lakcím:

 

NVB határozata NVB határozata (2) NVB határozata (3) NVB határozata (4) NVB határozata (5) NVB határozata (6) NVB határozata (7)