Modellváltó devizastratégia

- kérem megosztani –
KÚRIA SZÉNÁJA – DEVIZAÁTTÖRÉS – MODELLVÁLTÓ DEVIZASTRATÉGIA
Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaságtól
törvényes képviselője: dr. Kriston István
www.jogesigazsag.hu
jogtanacsos@pr.hu

KÚRIA SZÉNÁJA.
Devizaadósokat képviselő jogszakmai körökben ismeretes, hogy a devizaadósok jogérvényesítése elé az állam – a Kúria iránymutatását [6/2013. PJE] jogalkotás szintjére emelő – jogfosztó devizatörvényekkel gátakat emelt, kvázi az érvénytelenségi perek felfüggesztésével de facto felfüggesztette az adós állampolgárok alkotmányos és szabadságjogait. A devizaadósokat képviselő ügyvédeket támadásokkal próbálják az adósok képviseletétől eltántorítani. Ilyen körülmények között kialakult jogszakmai konzultációk megerősítettek bennünket abban a hitünkben és küldetésünkben, hogy az adósok jogait és az igazságot adott és jelen esetben az állam jogalkotó és igazságszolgáltató hatalma ellenében is meg kell védenünk. Kúria közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértésének összefüggő zárt rendszere felszámolásának Magyarország tagállamnak betudható ügyét az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) elé visszük, ennek menetét rövidesen közzétesszük. Devizaáttörésről is szólnak a hírek (elszakadt egy bírói láncszem), ennek magyarázatára lentebb a II.2. pontban kitérünk, valamint az adósok devizalapú kölcsönszerződésekből eredő igényei jogérvényesítésének modellváltó devizastratégiáját – lehetséges peres útjait – is röviden vázoljuk:

I. A SZERZŐDÉS SEMMISSÉGE ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI (ELSZÁMOLÁS) LEVONÁSA.
A semmisségi okokat [Hpt. 213.§, Ptk.] az állam kúriai-bírói iránymutatásokkal, kvázi tiltott bírói jogalkotással és a fogyasztóvédelmi uniós normákat félretéve kiüresítette. A tisztességtelen árfolyamkockázati tájékoztatáson alapuló kikötés semmisségét [Ptk. 209/A.§ (2)] egy árfolyamkockázati tájékoztatóra [Hpt. 203.§] leszűkítette, szembe menve az fogyasztóvédelmi irányelvvel és a releváns uniós ítéletek kötelező jogértelmezésével. Ha és amennyiben egy semmisségi perben az érvénytelenségi ok átmegy is a tű fokán és hatályossá nyilvánításra (jogalakító kereseti kérelem) kerülne sor, akkor az érvénytelenség elszámolásának (marasztalási kereseti kérelem) szarkofágja alá kerülünk, különösen tekintettel a lex generalis Ptk. 237.§ (1) bekezdéséhez képest lex specialis DH2 tv. 37.§, 37/A.§ szabályaira. Az érvénytelenség elszámolásának a devizaalapú törvényi elszámolás adataihoz kötése és ennek a devizatörvényekből fel nem fejthető elszámolási módjára kúriai joggyakorlat-elemző csoport véleménye és a civilisztikai kollégiumvezetők országos értekezletének állásfoglalásai adnak némi támpontot olyan feltételekkel (pl. kamatfelárral növelt piaci forintkamaton történő elszámolás), amelyet alkotmányosan csak törvény szabályozhatna, ezért a bírói gyakorlat vagy a semmisségi ok hiánya vagy ugyan megléte esetén, de a törvényi elszámolás adataival összefüggésbe nem hozható perbeli elszámolás megfelelőségének hiánya miatt az érvénytelenségi pereket általában megszünteti. Az ügyvédek ezért az érvénytelenségi keresettől költségmentes elállást biztosító DH2 tv. 40.§ (2) alapján a permegszüntetést javasolják ügyfeleiknek, egyben kialakultak a jogvédelemnek az alábbi pontokban foglalt – az érvénytelenségi pereket elkerülő modellváltó keresetmodelleken nyugvó – más irányzatai.

II. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE (LÉTRE NEM JÖTTE).

1. SZÓBELI FORINTSZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE – DEVIZAALAPÚ SZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE. Az egyik ügyvédi eredeti felfogás szerint a szerződés forintkölcsönre és szóban jött létre (kölcsönösszeg, kamat, futamidő), amely az írásba foglalást előíró szabály miatt érvénytelen és lehet kérni a forint kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását. Ami ehhez képest a szóbeli forintszerződéstől eltérő devizaalapú szerződés (köz)okirata az egy bizonyításra tartozó kérdés, de a szerződés tartalma az, ami szóban létrejött. Ennek az irányzatnak sarokköve az, hogy a szóbeli szerződés tartalmát bizonyítani kell, illetőleg bizonyítandó kérdés, hogy mi a szóban létrejött forintszerződésnek és az írásban létrejött devizaszerződésnek az egymáshoz való viszonya.

2. DEVIZAÁTTÖRÉS – KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSE. A DEVIZA BEFEKTETÉSI MÖGÖTTES VISZONY, MINT A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS LÉNYEGES FELTÉTELÉRŐL A FELEK EGYBEHANGZÓ AKARATNYILATKOZATÁNAK HIÁNYA MIATT LÉTRE NEM JÖTT SZERZŐDÉS. Az egyik budapesti kerületi bíróságon egy felkészült ügyvéd kollégánk és egy bátor bíró a devizalapú kölcsönviszony “mögött” húzódó [devizaadósok érdekvédői és devizaügyvédek egy részének jogvédelmi irányzatához tartozó] deviza befektetési mögöttes jogviszonyt a kölcsönszerződés lényeges feltételének minősítette, és mivel ennek feltételét (feltételeit) a kölcsönszerződés nem tartalmazta, ezért a bíróság megállapította, hogy a felek erre vonatkozó egybehangzó akaratnyilatkozatának hiánya miatt a követelés érvényesen nem jött létre (helyesen – distinkció: a szerződés létre sem jötte hiányában létre sem jött a követelés). Ennek a precedens pernek az ún. “kontroll-pere” a Ráckevei Járásbíróságon szeptember 16. (péntek) 10:00 órakor lesz, amelyben a budapesti kerületi bíróság “devizaáttörő ítélete” és az Európai Unió Bíróságának a devizaalapú kölcsönszerződések befektetési jogviszony nézőpontú kötelező jogértelmezését adó C-312/14 számú ítéletével is összeegyeztethető devizaadós jogérvényesítés adhatja meg a “devizaáttörés” értékét. A devizaáttörésről az uniós ítéletre is választ adó járásbírósági elismertetése, majd ezek fellebviteli határozatai után beszélhetünk.

3. KÖLCSÖNSZERZŐDÉS NEM LÉTEZÉSÉNEK MÁS ESETEI. A kölcsönszerződés más lényeges feltételekben történő megállapodás hiánya miatt sem jött létre, ezen lényeges feltételek felsorolásától most eltekintek azok nagy terjedelme és változatossága miatt, amelyekben a felek egybehangzó akaratnyilatkozata hiányzik. Az a perre tartozó bizonyítási kérdés, hogy az adott feltétel lényegesnek minősíthető-e és ha igen, akkor a konszenzus hiánya áll fenn.

III. A KÖLCSÖNSZERZŐDÉS LEHETETLENÜLÉSE. A bank, mint jogosult felelősségére esik az, hogy a mögöttes befektetési jogviszonyban maga állította elő a deviza árfolyamkockázatot, amelynek terhei miatt az adós betöltési képtelensége állt elő, ezért a kötelezett adós szabadul a tartozása alól és kártérítést követelhet.

IV. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT – KÁRTÉRÍTÉS. A tisztességtelen árfolyamkockázati kikötés következménye a szerződés érvénytelensége és elszámolása, ettől megkülönböztetendő a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat következményét jelentő más polgári jogi – így a kártérítési – szankció. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat pl. a nem valós választás forint és deviza között, mert a felkínált feltételekkel nem volt más valós választási lehetőség mint a devizaalapú szerződéskötés. A következmény lehet pl. a nem valós választással összefüggésben a a folyósítási és a forintosítási árfolyamok közötti árfolyam-különbözet, amelynek esetében az ok-okozati összefüggés kimutatható.

V. MODELLVÁLTÓ DEVIZASTRATÉGIA. Az érvénytelenség kezelésére kiépített devizatörvényi és kúriai szarkofágot mellőző fenti modellváltó devizastratégiák mentén lehetségesnek mutatkozik a hazai bírósági jogérvényesítés, valamint egyidejűleg az Európai Unió Bírósága előtt kell számonkérni Magyarország (Kúria) tagállam közösségi (pénzügyjogi, fogyasztóvédelmi) jogsértését.

Jog és Igazság Mozgalom [székhely: 2030 Érd, Dávid u. 4., honlap: www.jogesigazsag.hu, email: jogtanacsos@pr.hu] soraiba várjuk a devizaadósokat és a devizahiteles jogvédőket, és az ügyvédeket mint magánszemélyeket, hogy a fenti stratégiák mentén összefogjuk azt a harcot, amely a tőke, tudás- és befolyás nélkül maradt devizaadósok jogai érvényesítésének ügyét itthon és az unióban sikerre vigye. A jelen írásunk nem jogi tanácsadás, hanem a devizaadósok társadalmi méretű jogérvényesítéséről alkotott olyan civil vélemény, amelyet mindenki csak a saját felelősségére használhat vagy meríthet belőle.

Kelt, 2016. augusztus 24.

Jogot és igazságot a devizahiteleseknek
Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság
törvényes képviselője: dr. Kriston István
honlap: www.jogesigazsag.hu
email: jogtanacsos@pr.hu